Ebben a hónapban is folytatódik annak a módszernek a bemutatása, amiről már az előző két hónapban is olvashattatok, hallhattatok. A Brain Gym, magyarul Agytorna gyakorlatok bemutatása során – ami különben a Paul E. Dennison és felesége Gail Dennison által kifejlesztett módszer – esett már szó arról, hogy hogyan tudjuk minél jobb állapotba hozni a testünket a tanuláshoz és hogyan tudjuk elérni a teljesítőképességünk egy olyan fokát, ami ideális lehet a tanulási állapotokhoz, illetve a figyelem fejlesztéséhez is tanulhattatok meg különböző gyakorlatokat.
Igazán aktuális lesz az e havi tartalom is, hiszen a stresszről és annak kezeléséről tudhattok meg hasznos információkat és kaphattok szuper tippeket. Az év végének, a karácsonyi forgatagnak ideális esetben a lelassulásról, elcsendesedésről és az összegzésről kellene szólnia, de gyakran csap át kapkodásba, rohanásba és a nyugalom helyett eláraszt minket a stressz.
A Brain Gym program a fent felsoroltak mellett számos stresszoldó és stresszkezelő gyakorlatot is tartalmaz, hiszen fontos cél volt a módszer megalkotásakor, hogy a stressz hatásait megpróbálják kiküszöbölni. Hoztunk nektek tehát néhány rövid gyakorlatot erre a problémakörre, valamint megmutatjuk majd azt is, hogy hogyan tudjátok kombinálni ezt a gyerekjógával, és beépíteni egy-egy foglalkozásotokba.
Ebben a rövid bevezetőben pedig arról is olvashattok majd, hogy miért is érdemes komolyan venni a stressz által kiváltott szorongásos tüneteket. Illetve, hogy mik zajlanak le a testünkben, amikor valami számunkra fenyegető dologgal találkozunk. Természetesen ez egy hatalmas téma, amiről szakirodalmak hosszú sora ír, így a teljesség igénye nélkül találhatsz majd hasznos információkat. Hiszen fontos, hogy akár szülőként, akár kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusként beleláss egy kicsit ebbe, hogy amikor esetleg a gyermek ilyen problémákkal küzd, akkor kellőképpen felkészült legyél és legyen válaszod bizonyos kérdésekre olyan tekintetben, hogy tudd, hogy merre indulj.
A test fizikai reakciói a stresszre
Bár sokan arra törekszünk életünk során, hogy a testünk és lelkünk egy harmonikus egységben tudjon működni, azért bőven akadnak olyan folyamatok fizikai testünk működésében, amiket nem tudunk teljes mértékben befolyásolni. Ilyen például a testünk stresszre adott fiziológiai válaszreakciója.
Hiszen amikor a testünk valamilyen (akár önmagunkon kívül, akár önmagunkon belül) fenyegetettséget észlel, akkor az ellen belső válaszok komplex sorozatával lép fel. Amennyiben ezt a fenyegetettséget elmúlni látjuk, a vészreakció is csillapodik és a fiziológiai állapotunk visszatér a normális szintre.
A testünk számára az lényegtelen, hogy ez a veszély mekkora mértékű, a kiváltó stresszortól függetlenül ugyanúgy automatikusan felkészül minden fajta lehetőségre és ezek a válaszreakciók (amiket a szakirodalom „harcolj vagy menekülj” válasznak nevez) ugyanúgy lezajlanak.
És akkor röviden arról, hogy mi is történik pontosan:
A veszély vagy fenyegetettség észlelése után a testünknek gyorsan szüksége van energiára, amit felhasználhat a védekezésre, így a máj azonnal üzemanyaggyártásba kezd, többletcukrot termel, amit az izmok rendelkezésére bocsát. Hormonok szabadulnak fel, amik szintén cukor előállításán ügyködnek, fehérjét és zsírt alakítanak át. Ennek következtében, hogy a test előkészül a nagyobb energiaigényre, növekszik az anyagcsere is.
Ezenkívül nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám és az izomfeszültség is. Ezzel egy időben pedig néhány olyan aktivitás, amit nélkülözhetőnek tart a testünk, csökken, így az emésztés, a nyártermelés és az orrnyálkahártya váladékozása is. Ezért tartozhat például a stressz által kiváltott szorongásos tünetek közé például a szorulás, szájszárasság és az orrdugulás is.
Mindamellett, hogy a stressz lehet pozitív befolyással is a viselkedésünkre, például teljesítményünk fokozódik, sajnos a negatív hatásai ismertebbek. Érdemes tehát komolyan venni a korai fiziológiai jeleket, hiszen számos kutatás bizonyítja, hogy a stressz milyen mélyen befolyásolja az egészségünket. Az érzelmi stressz a betegségek több mint felében játszik komoly szerepet, befolyásolja az immunrendszerünk működését is, tehát akár szomatizációig is vezethet. Ez az a jelenség, amikor rendellenes szervi működés nélkül is produkálunk testi megbetegedéseket.
Az úgynevezett stresszorok – a stressz okozói
A kialakuló stressz okozóit, az úgynevezett stresszorokat több csoportba lehet osztani. Vannak a hajlamosító-, a kiváltó- és a fenntartó tényezők.
A hajlamosító tényezők lehetnek genetikailag meghatározottak, tehát például adott személyiségjellemzők is. Ha a családban gyakori az előfordulása a szorongásnak, pánikbetegségnek, esetleg depressziónak már akár generációkon átívelve is, akkor nagyobb a valószínűsége annak, hogy ez tovább öröklődik.
De a tanult minták is ebbe a csoportba tartoznak, például amikor a gyermek a látott szülői viselkedést követi. A genetika mellett igen nagy befolyással van fejlődésünkre és tanulásunkra a környezet hatása. Talán sok esetben döntőbb is a szerepe, annak hogy később mit teszünk a kis batyunkba, mint annak, hogy mit hoztunk eleve benne. A szülő a gyermek számára a kiindulópont, a kezdeti időszakban mindent tőle tanul, őt másolja. De az oktatási intézményrendszerbe való bekerüléssel ugyanez igaz az adott referenciaszeméllyel (pedagógussal) kapcsolatban. Ha ez a referenciaszemély egy picit szorongóbb típus és stresszt túlzott szorongással kezeli, akkor gyermek ezt a problémamegoldást tarthatja majd a helyes válaszreakciónak, így ezt fogja követni, hiszen ezt tanulja meg tőle.
A kiváltó tényezők közé általában azokat a hirtelen történő élethelyzeti nehézségeket soroljuk, amelyek képesek akár kisebb, akár nagyobb traumát okozni számunkra. Ez lehet egy költözés, válás, haláleset (nem csak személyi, hanem háziállat halála is) vagy munkahelyi stressz is. Gyermekek esetében ez ugye a bölcsőde, óvoda vagy iskola. Nem feltétlenül csak egy nagy kiváltó eseményre kell gondolnunk, hiszen a folyamatosan fennálló kis apró kellemetlenségek (mikrostresszorok) felhalmozódása is vezethet pszichoszociális traumákhoz. Biztosan te is érezted már azt a bizonyos „utolsó csepp a pohárban” dolgot, amikor nem a legutolsó történés volt a legrosszabb, hanem az összes együtt.
A fenntartó tényezőkkel, ha találkozunk, akkor azok már komoly problémát jeleznek. Ezek tulajdonképpen a szomatizációnak az előlépcsői. Ilyenkor az adott személy szorongását már az okozza, hogy tünetként észlel normális fiziológiai jelenségeket. Erősnek érzi a szívdobogást, esetleg folyamatosan hallja is, rendszeresen felfigyel a bélmozgásaira és krónikusnak éli meg ezeket vagy akár légzési nehézségekre panaszkodik. Nem szabad legyinteni ezekre, hiszen a folyamatos aggódással fokozatosan tényleg eljuthat oda, hogy például emésztési zavarok lépnek fel nála (pl.: szorulás).
Az e havi videós tananyagban olyan gyakorlatokat találhatsz majd, amelyek rendszeres hatása és ötvözése akár a gyermekjóga ászanáival, alkalmasak a stressz kezelésére és a szorongásoldásra. Használd bátran és kreatívan ezeket a gyakorlatokat, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy a stressz népbetegség napjainkban, amivel érdemes komolyan foglalkozni, már egészen pici kortól kezdve.
Mindent megtalálsz a Workshop részre kattintva a Klub felületén!
Felhasznált szakirodalmak:
1. RITA L. ATKINSON, RICHARD C. ATKINSON, EDWARD E. SMITH, DARYL J. BEM, SUSAN NOLEN-HOEKSEMA (1999): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
2. PILLING JÁNOS, CSERHÁTI ZOLTÁN (2005): A szomatizáció kezelése a mindennapi orvosi gyakorlatban. In:Alkalmazott Pszichológia, VII.Évfolyam, 2. szám. Trefort Kiadó, Budapest.
3. DR. ÁRVAINÉ KOCZOK MÁRTA: Hatékony szorongásoldás gyermekkorban.
