Az előző havi tartalmakkal egy olyan módszert mutattunk be nektek, ami rendkívül jól alkalmazható a gyerekeknél, a módszertan sokszínűségével pedig reméljük, hogy ebben a hónapban is meglepetést okozunk:)
Folytatjuk a Brain Gym, ( magyarul Agytorna ) gyakorlatok bemutatását, ami a Paul E. Dennison és felesége Gail Dennison által kifejlesztett módszer, a kineziológia és a pedagógia összefűzéséből született, saját tapasztalatok és sok-sok kutatási munka által.
Akármilyen közegben dolgoztok is, de ha szülőként használjátok a tananyagokat, akkor is biztosak vagyunk benne, hogy rendkívül jól fogjátok tudni alkalmazni a következőkben felsorolt gyakorlatokat, hiszen egy olyan terület fejlesztéséről lesz szó, aminek megfelelő működése elengedhetetlen a hétköznapok során. Ez pedig nem más, mint a figyelem.
Napjainkban szinte népbetegséggé vált a gyerekek között a figyelemzavar vagy a rövid ideig fenntartott figyelem problémája. Egyre magasabb az ADHD-val, ADD-vel diagnosztizáltak száma. Sok mindennek „köszönhető” ez, és sok minden van befolyással erre a jelenségre, ennek kifejtése egy hosszabb előadássorozat témája is lehetne. Annyi azonban bizonyosan elmondható, hogy az okai lehetnek organikusak vagy környezeti tényezőkre is visszavezethetőek. És itt akár szót ejthetünk akkor arról is, hogy egészen más a mai világban felnőnie egy gyermeknek, hiszen annyi inger ér minket, ami könnyen egy ördögi körbe húzza az embert: gyors és könnyen elérhető örömet és sikert hozhatnak, ugyanakkor ez a sok impulzus el is vonja a figyelmet, nehéz egy dologban benne maradni és a fókuszt tartani. Ez a gyerekekkel foglalkozó szakembereknek is hatalmas nehézséget és kihívást okoz a mindennapokban.
A figyelem(zavar) mérése szakember feladata. De fontos, hogy te, mint gyermekekkel foglalkozó oktató, tisztában legyél azokkal a tünetekkel, amiknek a felismerésével ez a probléma észrevehető és jelezhető a megfelelő embernek. Biztosan tapasztalod te is, hogy a kisgyermekekre különben is jellemző egy a normál helyzetben is igen magas aktivitási szint, ugyanakkor azért elmondható, hogy bizonyos tünetek jelzésértékűek tudnak lenni. Mik is lehetnek ezek:
- a gyermek mindig rohan, sose sétál, állandóan mozgásban van,
- az aktivitás célját állandóan váltogatja,
- rövid ideig sem képes egyhelyben megülni (például étkezések alkalmával vagy mesehallgatás során),
- a nagymozgásokban még egészen jól is fejlődik, de finommotoros koordinációja és a beszédfejlődése elmaradást mutatnak,
- a rendkívüli aktivitás rossz koordinációval párosul, ezért gyakran kerül balesetveszélyes helyzetekbe
- előfordulhat, hogy ez a rendkívüli aktivitás kifejezett romboló és agresszív tevékenységekkel is párosul, melyeknek látszólag nincsen kiváltó oka
- nem kitartó és képtelen egyedül játszani
Akár küzd az adott gyermek figyelemzavarral, akár nem, fontos, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk a képesség fejlesztésére, mert a tanulási folyamatban komoly szerepet játszik. Elősegíthetjük vele, hogy ne csak az irányított helyzetekben működjön megfelelően, hanem a belső, saját késztetés által befolyásolt figyelem is erősödjön.
A kulcsszó, ami figyelemfejlesztéskor mindig meghatározó lehet, az a mozgás. Annyira összetett rendszer, hiszen a hangsúlyok egészen máshol vannak benne, mint mondjuk egy papír-ceruza feladatnál. Így bizonyos funkciók keményen igénybe vannak véve általa, míg mások aktívan, de pihenhetnek, így a gyermek sem érzi azt a kínkeserves megfeszített állapotot, amelyben olyan nehéz egyről a kettőre jutni. Ha mindezt mellette még játékos formába is öntjük, akkor csodákat érhetünk el vele. Fontos emellett persze a türelem, illetve a nyugodt, kiegyensúlyozott környezet megteremtése is. A rendszeresség és a következetesség pedig elengedhetetlen a siker érdekében.
A Brain Gym gyakorlatok nem szedik külön a kettőt és nem ilyen jellegű fejlesztést céloznak meg, hanem egy-egy foglalkozás során az elkalandozó gyerekeket tudják kicsit felfrissíteni, ezáltal újra visszaterelni a korábban elkezdett tevékenységhez. Többnyire a test középvonalát átlépő, valamint keresztezett mozgásokkal fogsz találkozni, amelyek kellőképpen ingerlik az idegrendszert ahhoz, hogy ez a kis vérfrissítés létrejöhessen A rendszeresen végzett gyakorlatok segítik a lelassulást, az önmegfigyelés pedig fejleszti az önismeretet, az énképet, ezáltal segít a jelenben lenni.
Legyél bátran rugalmas a gyakorlatokkal, hiszen alkalmazhatod önmagukban vagy sorozatként összefűzve, de akár a gyerekjóga óráitokba is beépítve, összepárosítva hasonló mozgást megkívánó ászanákkal is.
A Brain Gym workshop 2. jegyzetét és videóját a figyelemről megtaláljátok a WORKSHOP ikonkra kattintva a Klub felületén!
Felhasznált szakirodalmak:
1.ARTHUR ENGLBRECHT, HANS WEIGERT (1999): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? avagy Nem jelenthet akadályt a tanulási akadály! ELTE-BGGYK, Budapest.
2. DR. ILLYÉS SÁNDOR (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. Felelős kiadó: dr. Szabó Ákosné, Budapest.
3. http://tanulas-fejlesztes.hu/vizsgalat-fejlesztes-terapia/figyelemfejlesztes-csoportos-trening/ 4.http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_pedaggiai_diagnosztika_elmleti_s_gyakorlati_tartalmi_megjtsaV2/9_fejezet_a_figyelem_mkdse_mkdsi_zavarai_s_mrsi_lehetsgei.html
